This is a Hungarian language post. Ez egy magyar nyelvű bejegyzés.

ÁLLJUNK MEG EGY SZÓRA! Az alábbiakban a GUNDERHOLFEN mega-dungeon kötetről fogok beszélni, akadhatnak benne olyan részek, amiket játékosként talán nem kellene tudnod… bár nem sok és nem dönti romba szerintem teljesen talán az élményt. Ahhoz túlságosan is nagy és komplex ez kampány, de szólni akartam.

Másodsorban azt is meg kell jegyezzem, hogy valójában csak a 5. szint kezdetéig olvastam el a könyvet, a hozzá tartozó Függelékkel együtt (ami egyébként így is rengeteg anyag). A többit is átlapoztam és átnéztem többször is; bele-beleolvasva, de el nem olvastam.

Hopp, két szó lett. Maradhat?

Na szóval…

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy város valahol, egy távoli világban, valahol az emberek birodalma és a gyíklények mocsarának határán. A csodás várost szorgos törpök építették, és ők csak úgy hívták, Gunderholfen. A mesés település gyorsan felemelkedett, ám gazdagságának csúcsán a törpök egyszer csak eltűntek. Hogy miért, azt senki nem tudja… Itt ért véget a város- és kezdődött a dungeon igencsak mozgalmas története…

Maga a könyv már a borítóján is hirdeti, hogy ő bizony egy „mega-dungeon” és „mini-kampány”, ami OSRIC, és más OSR rendszerekkel kompatibilis.

A könyvet G. Hawkins jegyzi (nem sikerült megtalálnom a keresztnevét – ha valaki tudná, kérem üzenje meg!). Ő írta és illusztrálta is a könyvet, valamint ő készítette az térképeket is. Ez már magában hihetetlen kitartásra, akaraterőre és elszántságra utalna a kiadvány méreteit és részleteit tekintve (és akkor a minőségről még nem ejtettünk szó).

Én magam DriteThru RPG webshopjából szereztem be a kiadványt, PDF és fizikai formában (Print-on-Demand) is. Nem csak a könyvet magát, hanem a két kiegészítőjét is, a Map Packet és az Encounter Packet is.

Mindig is imádtam a számokat és statisztikákat, úgyhogy jöjjön ez a mű számokban:

• A könyv 414 oldal plusz 2 oldal OGL és pár üres lap. Ebből 255 oldal dungeon és a körítése, és 159 oldal az Appendix (függelék), amiben igen sok minden van:
  • szörnyek;
  • mágikus tárgyak;
  • egy komplett gyíkember NPC pap osztály leírás hozzá tartozó új varázslatokkal;
  • egy részletes város leírás (Longfelt városa);
  • egy torony leírása, ami a mocsárban található (felfedezhető rom);
  • player handoutok (ok, ez kevés – 1 oldalon 3 darab);
  • encounter táblázatok (62 oldalnyi táblázat!)
  • és térképek, nagyjából mindenről (32 oldalnyi).
• Gunderholfen egy 10-szintes dungeon, 22 alszinttel és 930 számozott lokációval.
• Egy szint egy demi-plane, azaz amolyan sík/ zsebdimenzió szerűség, ami a levegőben lebeg.

A könyv és a dungeon méretéből adódóan nekem nehézkesnek tűnik a kezelése. Ahogy olvastam egyes szintek leírását, a könyv hátuljára kellett lapozgatni a térképekért és váratlan találkozásokért. Ugyanez volt a helyzet akkor, mikor Longfelt városát nézegettem, vagy az utat néztem a város a dungeon között. Hamar tele fogja dugdosni és ragasztgatni a mesélő a könyvet mindenféle jelzőkkel és cédulákkal… Nekem jó ötletnek tűnik a PDF-ek és a két kisegítő füzet beszerzése, ha valaki tényleg mesélné ezt a helyzet. Az egyik füzet a MAP PACK, amiben az összes térkép külön megtalálható; a másik pedig az ENCOUTNER PACK, amiben pedig a találkozások és vándorló szörnyek. Igen, kicsit sok a forrás, a hely, meg a füzet, de talán mégis egyszerűbb 1 könyv és 2 füzet (vagy a digitális tartalmak) használata így, mint a könyvet tele pakolni „post it”-ekkel.

Itt jegyezném meg, hogy a könyv térképei nem egyeznek meg 100%-ban a füzet térképeivel. Na nem kell aggódni azért, egyelőre csak a Longfelt városának környékét ábrázoló kültéri (wilderness) hex térképen találtam különbséget; pontosabban extra információt, ami nem baj. Kinézetre is változz – egy kicsit kontrasztosabb lett, jobban átlátható és felkerült rá néhány extra hely:

• Tower of Thard
• Hroogphit
• Halith Vorn
• Nekemte
• Namless Ruins
• Bottomless Pit of Zorth
• Drunpool

Huncut dolog, de ugyanakkor jópofa és ügyes trükk is. Kicsit nyomoztam és megtaláltam, hogy G. Hawkins két további kalandot is jegyez még DTRPG-n: Bottomless Pit of Zorth és a Darkness at Nekemte. Nagyon úgy tűnik, hogy feltüntette azokat a helyeket és kalandokat ezen a térképen. Ez nekem kifejezetten tetszik! Egy 30-mile hexen belül hónapokat játszat egy kalandorcsoport (vagy éveket).

Struktúra és design

Maga a könyv egy bemutatkozással kezdődik (INTRODUCTION), ami kicsit több mint 2 oldalon meséli el a dungeon igencsak mozgalmas és kaotikus történetét. Hawkins sietve közli is itt az olvasóval, hogy akit ez nem érdekel, az ugorja át és menjen egyenesen az 5. oldalra.

Az 5. oldalon van egy valóban nagyon rövid bemutatás, ami ismerteti, hogy mi is ez a könyv igazából, majd jön egy pár mondat tanács és pár szó a dungeon különböző frakcióiról, akik bizonyos területeket felügyeletük alatt tartanak. A következő részben további segítséget kapunk ahhoz, hogy mit is tudnak az világ népei és a helyiek Grunderholfenről. Ez szét van szedve több részre és attól függően adhatjuk a különböző mélységű információt az NPC-k szájába, hogy mennyire széleskörű és mély ismerettel rendelkeznek a helyről.

Ezek után, az Old School szellemében, következnek a Pletykák/ Szóbeszédek (Rumours), amik már megszokott módon vagy igazak, vagy hamisak (vagy valahol a kettő között lebegnek).

Hawkins ezután ad egy listát lehetséges mellék küldetésekről/ kampókról, amikkel a kalandorokat megbízhatják, hogy ezzel is rávegyék őket, hogy bemerészkedjenek Grunderholfen járataiba. Ezek amolyan „készíts térképet az X szintről”, „keresd meg nekem XY tárgyat”, „keress nekem egy másik bejáratot Z helyre”.

Végül említésre kerülnek a környéken tevékenykedő NPC-k, csoportok, gonosztevők és pár szó arról, hogy hogyan lehet őket belecsempészni a kalandba.

A fentiek egyébként mind hasznos dolgok szerintem és elég lényegre törően, tömören vannak megfogalmazva.

Ezek után következnek a szintek leírásai. Nekem ezek, ismét „old-schoolosan” rövidnek és tömörnek tűntek. Nincsenek túlírva. Ahol vannak tervezett encounterek, ott a szerző adott egy „Tactics” megjegyzést mindenhol, ami ad egy ötletet rá, hogy hogyan is viselkednek az ott lévő szörnyek, hogyan harcolnak vagy mit csinálnak ott.

Például:

„The kobold shaman will cast darkness to blind the most powerful looking PC. The warriors will form a ring around the shaman.”

vagy,

„Five goblins are preparing for guard shift and are currently donning armour. They will be surprised on 1-3 unless they have been alerted.”

A szörnyek HP-ja (HPT-ként jelölve) is szerepel a tervezett összecsapások rövid leírásában. Elég szellősek ezek a helyek, mert Hawkins úgy tervezte, hogy közvetlenül itt fogja a mesélő áthúzgálni és befirkálni a sebesüléseket…

Az illusztrációk tökéletesen hozzák a szintén OSR hangulatot. Nincs rengeteg, nem tolakodóak és szerintem egész jók is. A szöveg áttekinthető, nem olyan tömény. A normál szöveg betűválasztásával semmi gond – a hierarchiában magasabban lévő címeket lehet, hogy átgondolhatta volna, de egyébként nincs ok panaszra; olvasható és értelmezhető, ellentétben néhány OSR zászló alatt kijövő cirádás, furcsán tördelt vagy kalligráf borzalommal, amik lehet, hogy jól néznek ki, de információ átadásra alkalmatlanok. Úgyhogy nagyon őszintén ebbe se tudnék belekötni.

A szintek elég változatosnak tűnnek. Az első szint struktúrája szinte teljesen lineáris, 1-1 kisebb hurokkal, a második kicsit talán bonyolultabb, a harmadik pedig tulajdonképen két nagy, összekapcsolt hurok, leágazásokkal. Később sincs két egyforma szint és nekem úgy tűnik, hogy új ötletekkel próbálta az író fenntartani az érdeklődést. A 4. szint például (ami szintén hatalmas, akár csak az első) négy részre oszlik, amiből a 4B egy hatalmas csarnok egy földalatti városrész épületeinek romjaival – ez Nharzed, City of the Carpenters azaz az Ácsok városa (Ácsváros). Nem megyek most ezeken minden végig, de ne feledjük, hogy az egyik „szint” például egy komplett, 40km magasban lebegő, 26km átmérőjű „demi-plane”; amiről nekem akaratlanul is az X2 – Castle Amber kaland jutott eszembe a D&D BECMI Expert sorozatából, ahol egyszer csak a dungeonből Averoigne tartományában találhatjuk magunkat.

Amit furcsának találok még, hogy a szerző előszeretettel használ métert és kilométert, amit nem nagyon értek (lásd feljebb, 40km és 26km). Illetve, hát persze hogy értem! Még nem nyomott el teljesen az amerikanizmus és az imperialista mértékegységek, de hát OSRIC, D&D, AD&D, S&W – mindenhol lábat, mérföldet, yardot használnak. A pontosabb megfogalmazás az volna, hogy G. Hawkins keveri a mértékegységeket… Csak frissen akarta esetleg tartani az olvasók szellemi képességeit vagy talán egy teljességgel megoldhatatlan feladat elé szerette volna állítani amerikai hobbi-társainkat? Ki tudja.

Újrahasznosítás, kiemelés, átemelés

Hawkins szerint ez a „mega-dungeon” átemelhető bármilyen szettingbe. Ennek semmi akadályát nem látom. Mivel sok bejárata van a helynek, így elvileg szét is lehetne darabolni, teljesen különálló részekre – na ez már elég sok munkát adna a játékvezetőnek, de szerintem ez is megoldható feladat volna. A dungeonbe be lehet menni 1A, 1B, 1C helyen (3 helyen az első szintre, ami mind a három különböző nehézségű); valamint van bejárat az 5. és a 8. szintre is közvetlenül.

érdemes azonban azt is megnézni, hogy mi is lehet az elvárt szint az adott helyeken. Elvileg 10 szint, ami 4-8 fő, 1-10. szintű (valójában a 9. oldal szerint „1 to 10+” szint) kalandornak volna ideális. Én vettem a fáradtságot és összeadtam pusztán monetáris kincseket az első szinten. Ez feltételezi, hogy minden titkosajtót megtalálnak a karakterek és minden fellelhető csirkefogó gatyájából kirázzák az utolsó kopott rézpetákot is. Így az első szint gazdagsági szintje 20000 arany körüli magasságra rúg. Ehhez jönne még pár XP mágikus kincsekért (a kaland szerint), valamint egy kevés a szörnyekért. Azt hiszem, ha szint végén, a régi jó DOOM mintájára pörög a számláló és mindenhol 100%-ot mutat, akkor összejönne egy jó 21000-22000 XP. Mindenki számoljon magának ennek fényében!

Összességében jó idő óta először elégedett vagyok azzal, amit vettem. Tetszik és merem ajánlani jószívvel – ám azt azért vegye mindenki figyelembe, hogy mesélni nem meséltem a dungeont!